Image

A tea növény nem őshonos japánban, és csak a Nara korban kezdett elterjedni. Ekkor még csak a szerzetesek és a nemesek itták, és főleg gyógyszernek számított. Amiért Kínából hozatták be a teát, ezért igen megbecsült terméknek számított és ennek tiszteletére alakult ki a tea fogyasztása körüli szertartás is. Ha őshonos lett volna japánban minden bizonnyal ma nem lenne a japán teaszertartás. A teaszertartás eszközeit Dougu-nak hívják. A legalapvetőbb tea szertartáshoz is széles eszköz választék szükséges. A különböző Dougu beszerzése és összegyűjtése egy egész életig tartó foglalkozás lehet, és egy kisebb vagyonba is kerülhetnek. Itt egy rövid lista a kellékekről:

  •  Chaire (teásdoboz)
  •  Chakin (kender szövet)
  •  Chasen (tea habverő)
  •  Chashaku (tea kanál)
  •  Chawan (tea tál)
  •  Fukin (kender szövet)
  •  Fukusa (selyem kendő)
  •  Furo (hordozható parázstartó vasüst)
  •  Futa (forraló)
  •  Futaoki (merítőkanál tartó)
  •  Hibachi (tűz tál)
  •  Hishaku (merítőkanál)
  •  Chanoyugama (vasfazék)
  •  Kensui (szennyvíz tál)
  •  Mizusashi (víz tároló)
  •  Natsume (zsinóros tok)
  •  Shifuku (selyem kendő)
  •  Kobukusa (süllyesztett kandalló)
  •  Yakan (víz kancsó)